Viharos szerelem 1. rész

1. rész

- Miyako induljunk már!
- Várj, még egy perc és kész vagyok.
- Soha az életben nem érünk el a koncertre, ha ilyen sokáig tollászkodsz a tükör előtt.
- De, hiszem, még van két óránk a koncertig.
- Honnan akarod látni a fiúkat az előcsarnokból? Ne, húzz fel, mert itt hagylak!
- Ne idegeskedj, az rosszat tesz a bőrnek, ráncos leszel.
- Haha, de vicces kedvedben vagy csak, hogy lemaradunk a koncertről hála valakinek.
- Jól van, jól van, jövök már.
Félórával később
- Huh, nem is gondoltam, hogy ilyen sokan lesznek.
- Mit gondoltál Sica, hogy csak mi leszünk?
- Hát nem, de mégis hány ember lehet itt?
- Ha következtetni kell, akkor kb. 200-300, de fogalmam sincs…
- Az azért szép szám…
- Mit gondolsz, ne menjünk, el felderíteni a terepet a koncert kezdetéig úgysem engednek be?
- Jó, felőlem menjünk úgy is kezdtem unatkozni.
Öt perccel később
- Hogy itt mennyivel csendesebb pedig alig jöttünk el a parkolótól.
- Hát, igen.
- Szerinted mi lehet az ajtó mögött?
- Őőőő, nem tom…
- De, engem annyira furdal a kíváncsiság.
- Sica, ne menj, lehet, hogy veszélyes.
- Ne, aggódj, nem lesz semmi.
- De!!
- Aúú!
- Sica!
- Oh, sajnálom, megütötted magad?
- Ő, izé, nem.
- Hála az égnek, megkönnyebbültem.
- Aggódtál értem?
- Hát igen egy kicsit mivel rád nyitottam az ajtót. De, ugye tényleg jól vagy?
- Igen, persze. Szerintem nem én voltam az aki megrémült hanem a barátnőm.
- Igen, ő tényleg leblokkolt.
- Azt hiszem, én most megyek.
- Segítsek? Lehet, hogy komolyabb bajod esett.
- Nem hiszem, de azért köszönöm.
- Amúgy az én nevem Sungmin. És te?
- Az én nevem Sica. Örülök, hogy megismerhettelek Sungmin.
- Nekem most mennem kell, remélem, látlak még.
- Hát az attól függ. Elég nagy Budapest és én nem ide valósi vagyok.
- Hát akkor mondd, hol talállak meg?
- Hát, mi lenne ha, holnap ugyanitt találkoznánk?
- Nekem, jó. Hát, akkor majd holnap.
- Rendben. Szia!
- Szia!
-Folyt köv.-

Írta: SingMin